Nagyon sokan hisszük magunkról, hogy nem tudunk papíron megörökíteni embereket, tájakat, tárgyakat, azaz kialakult bennünk az a hitrendszer, hogy képtelenek vagyunk rajzolni. A bal agyfélteke félelmei, logikus gondolkodása, megakadályozza, hogy kifejezzük kreativitásunkat.

Sokunkban fel sem merül még csak a kérdése sem annak, hogy képesek vagyunk az ismert művészekhez hasonlóan mi is rajzolással kifejezni belső érzelmeinket, vagy csak egyszerűen kedvtelésből papírra vetni azt, ami éppen tetszik.

A három napos program alatt nem fortélyokat, hanem technikákat sajátíthatunk el, melynek segítségével jobb agyféltekénket kezdjük működtetni, s jeleníthetjük meg papíron saját stílusunkban mindazt, amit szeretnénk.

A mai világban, ahhoz, hogy az ember vágyai szerint érvényesülhessen, fontos, hogy meglássa maga körül a világ működését másképpen.

Ez három napos program segít minket látásmódunk, hitrendszerünk és gondolkodásmódunk változásában is, mely biztosíthatja a harmonikusabb, eredményesebb életet számunkra.

Ezen a három napos tanfolyamon mindenkiben kibontakozhat saját rajzolási készsége, s ezen keresztül az önbizalmunk visszatérésével újra élhetjük azon minőségű kreativitásunkat amelyet akár a mindennapi életünkben is jól tudunk hasznosítani.

A három napos jobb agyféltekés rajzolás oktatásában nem a kézügyességre számítunk. Az emberek tudatában az alakult ki, hogy aki nem tud jól rajzolni, annak nincs kézügyessége. Természetesen ez nem így van. Sokkal több embernek van jó kézügyessége, mint ahányan művészként tevékenykednek.

Bármennyire is hangzik furcsán, a rajzolni tudás titka a látásmódban rejlik. Ahhoz hogy az ember látásmódja meg tudjon változni, szüksége van arra hogy másképpen tudjon gondolkodni mind a rajzról mint tevékenységről mind pedig önmagáról és képességeiről.

Ezen gondolkodásmód, hitrendszer és látásmód változást – legalább is a legfontosabb részét – a három napos rajz program alatt el lehet érni. Nem a rajzolás tanítása történik, hanem a hallgatók látni tanulnak meg. S természetesen ezalatt megszületik kezük alatt a hőn áhított “remekmű”.

Az ember az érzelmei alapján gondolkodik, és az érzelmei alapján cselekszik. S amíg az érzelmei irányítják cselekedeteit, addig azok befolyásolják azt is, ahogyan látja önmaga, mások, és a világ működését.

Amint képessé válik saját érzelmei irányítására, képes uralkodni azok fölött, megláthatja a dolgok valós történését.

A rajzolás során az ember kezét is minden esetben az érzelmei irányítják.

Ahogyan fogja valaki a ceruzát, ahogyan húzza vele a vonalakat, már az érzelmeket tükröz.

Erre egy külön terápiás programot is alapoztak, amely művészet-terápia, vagy rajz-analógia néven is ismert már az orvostudomány által.

A papíron megjelenő vonalak láttán az alkotóban érzelmi reakciók indulnak be, a megfelelő érzelmekkel reagál rá.

Tehát a kéz helyett az érzelem veszi át az irányítást.

Egyszerűbben megfogalmazva ez azt jelenti, hogy akár egyetlen vonal húzása után beinduló érzelmi reakció – ami nem más, mint a félelemből, önbizalomhiányból fakadó elégedetlenség, lezárja az embert a rajzolás képességére.

A bal agyfélteke racionális gondolkodása alapján egyértelművé válik kialakított hitünk arról, hogy képtelenek vagyunk rajzolni. A rajzolás művészete viszont a jobb agyfélteke feladata.

Ennek a három napos rajzolásnak az a lényege, hogy képesek legyünk elérni, hogy a bal agyfélteke racionalitása ne gátolja meg a jobb agyfélteke kreativitását.

Ezért olyan technikai feladatokat kapnak a hallgatók, ami rajzolásnak tűnik ugyan, de mégis azt a célt szolgálja, hogy a bal agyfélteke ne gátolja működésében a jobb agyféltekét.

Az emberiség több, mint 95 %-a bal agyféltekés dominanciával bír.

A program célja, hogy a két agyfélteke működését 50-50%-os dominanciára állítsuk és ezáltal egy egyensúlyt hozzunk létre, amely a mindennapi életben is kiegyensúlyozottságban jelenhet meg.

Amíg a mindennapokban az ember ki tud térni “önmaga elől” különböző kifogások segítségével, addig a papíron szembe kell néznie önmagával.

Ezen a programon a racionalitás és a kreativitás harca jelenik meg a technikák elsajátítása közben.

Hogyan van akkor ez az életünkben? A papír előtt ülve, ceruzával a kezünkben megkaphatjuk a választ.

A válasz segít személyiségünk kibontakoztatásában, kreativitásunk felszabadításában.

Egyéb kreatív vágyaink is – az alkotás öröme, a zene, a tánc, a művészetek, – más megvilágításba kerülnek.

Nem utolsó sorban, kibontakozik előttünk a rajzolás művészete.

Felfedezhetjük, hogy az, amit eddig hittünk – képtelenségünk a rajzoláshoz – ezalatt a 3 nap alatt köddé válik.

A technikákat, melyeket itt elsajátítasz nem feleded, egy életen keresztül megmarad. Képes leszel felidézni és alkalmazni, mint kerékpározni vagy autót vezetni ha egyszer már ráéreztél az izére.

A belső csend, először csak egy pillanat. Ebben a pillanatban újra rajzolhatod az életed.

Felismered az igazságot, hogy ki NEM vagy.

Kinek vagy minek hitted önmagad szertefoszlik az illúzió, és nem marad más, mint a jelen igazsága.

Érezni, élni és tudni fogod, hogy ki vagy valójában.

Mindezek által beindul benned egy öngyógyító folyamat.

A program segítséget ad az élet más területein is: – félelmeid, szorongásaid feloldására – egy új szemléletmód váltására, amin keresztül az életed kreatívan megélhető – belső egyensúlyod rátalálására – kapcsolataid javulására (szülő, gyerek, párkapcsolat, munkahely….) – diszlexiás és diszgráfiás problémákra – önmagunk felvállalására ( önbizalom hiányra, önértékelési problémákra…) – betegségek feloldására.

Sokan azzal védekeznek, hogy nem tudnak rajzolni.

Tegyél egy lépést afelé, hogy megtapasztald azt, hogy valóban igaz az állításod önmagadról.

Eddig mindenki 100%-ban megtapasztalta a benne élő művészt és a vele járó belső békés harmóniát.